Farsang és Meccs

Természetesen ha február akkor a farsangok sem maradhattak el az iskolában.
Anna póknak öltözött és egy péntek délután tovább maradt bent az iskolában, mert akkor volt a farsangi buli.
Mátééknál a suliban nem kellett beöltözni egyesével mindenkinek, mert az osztályos közösen lépett fel. Egy rap együtteset alakítottak és felléptek egy zeneszámmal ahol énekeltek, táncoltak. Így igazából mindenki az együttes tagja volt és beöltöztek.

Máté élete első meccsén is részt vett, amit Anya és én végig izgultunk.
Természetesen nyertek, de sajnos Máté gólt nem dobott.

Ellátogattunk a Nemzeti színházba is, ahol volt kézművesfoglalkozás, farsangi fánk evés, 2 előadás és belehetett öltözni mindenféle királylányos, lovagos, herceges ruhába. A tesóim nem szerettek volna ezzel a lehetőséggel élni, én meg még kicsi voltam hozzá.
Az első előadást én is végig néztem aztán a másodikon Anya kivitt a színház elé és aludtam egy nagyot, míg a tesók bent maradtak a második előadásra.

Egy pár kép a költözés "élményeiről"

 Kifestem a szobám (fehér lett a fal)

Segítek Anyának a konyhaszekrényt kitakarítani

Leültem enni

Mire nem jó egy költöző doboz?

Betegeskedés

A január második fele azzal telt, hogy Anyáék intézték az átírást, a régi lakás leadását.
Közben a betegségek is lassan múltak csak el, nekem az oltásom is elmaradt, mert akkor még antibiotikumot szedtem.
Máté egész gyorsan felépült és újra járhatott iskolába és edzésre. Nagyon komolyan veszi a vízilabda edzést és ennek Anya nagyon örül.
Az elmaradt oltásomat február elején pótolták be.
Aztán másnap Anna úgy jött haza az iskolából, hogy nagyon fáj a lába, mert haza felé 3x is elesett.
Anya azt mondta neki, hogy akkor a mai napot azzal töltsem hogy pihenteti. Másnap elment iskolába, de nem lett jobb. Így még aznap délután elvitte őt Anya a Madarász utcai kórházba ahol megállapították, hogy megmeghúzott neki az úgynevezett lovaglóizma.  Tesiből 2 hétre felmentették és anyapár napig otthon tartotta.
Anna jobban lett és a következő héten Máté jött haza úgy hétfőn az edzésről, hogy nagyon fáj a csuklója. Késő este elmentek a Bethesda kórházba ahol megállították, hogy megzúzódott a csuklója, kézfeje és ujjai. (Úszás közben összeütközött egy gyerekkel és fejbe csapta.) 1 hétre eltiltották az edzéstől és anya pár napig itthon tartotta, mert a jobb kezével történt és így nem tudott írni. Aztán az osztályfőnök mondta, hogy menjen nyugodtan ha nem annyira fáj, mert ő majd mindent lefénymásol.
Máté jobban lett a hétvégére és akkor következtem én.
Vasárnap egész nap csak feküdtem, lázas voltam, hasmenésem volt, nem ettem és nem ittam. Anya eléggé megijedt, mert ilyen nyugodtan még sose látott. Sajnos ez a dolog hétfőn sem változott semmit, így délután kórházba utaltak minket. A kórházban szó szerinte semmit nem csináltak velem. El kezdtem ugyan inni, és a lázam is lement, de csak feküdtem. Így másnap, kedden délben kiadtak minket. Aminek persze örültünk, de anya úgy érezte nem lettem sokkal jobban. Sajnos be is igazolódott a gyanúja, szerdán és csütörtökön ugyan úgy folytatódott szinte minden. Nem ettem, nem ittam és ment a hasam. A dr nénink adott csoda gyógyszereket és nagyon mérges volt, hogy kiadtak a kórházból anélkül, hogy legalább 1-2 infúziót adtak volna, hogy kicsit megerősödjem.
A február első 2-3 hete nem igazán telt túl jól, de reméljük a folytatás nyugisabb lesz.
A lakást már mindenki kezdi megszokni és szeretni (mert már nem kell pakolni). egyre több bútort vettünk és sokat csinosítgatjuk a lakást. Még van mit csinálni, de talán húsvétra készen leszünk.

Ilyen nagylányos ágyam van

Január

1-n a Papáék jöttek karácsonyozni hozzánk.
2-n átmentünk Anna osztálytársához játszani.
Aztán jött a telefonálgatás és várakozás, hogy mikor kapjuk meg az új lakásunkhoz a kulcsokat.
8-n vasárnap a Dédimama testvére a Csöre és a Laci jött el karácsonyozni.
9-n bementek anyáék aláírni a szerződést, szerdán pedig megkapták a kulcsokat.
Csütörtökön 12-n pedig meg is kezdődött a lakásfelújítása. Először csak  a legszükségesebbeket csinálták meg anyáék és a Tomi parkettázás és festés. Mert szorított minket az idő. Apa ugyanis csak 10 napig lesz itthon és addigra ezeknek a dolgoknak el kellett készülnie és át kellett költöznünk.
A tesókat szerencsére nem igazán viselte meg ez az egész procedúra, mert szépen hozták a 4 és 5 osztályzatokat. Eljárt Máté vízilabdázni, Anna pedig jógára. Mátét egyébként beválogatták a csapatba, így februártól mehet meccsre! NAGYON BÜSZKÉK VAGYUNK RÁ!
20-n pedig az autó átvitte a nagyobb bútorokat a másik lakásba. Így ezen az estén már mindenki az új lakásba aludt. Persze még most sem pihenhetünk meg, mert még bőven van mit csinálni a lakáson, hogy a mi ízlésünknek megfeleljen.
A január nem múlhat el betegeskedés nélkül, sajnos. Máté a költözés napjára betegedett le, aztán jöttem én, anya és apa. Anna egyelőre bírja!
A félévi bizonyítványok is megérkeztek egész szép eredménnyel. Annának három tantárgyból lett 4-es osztályzata, Máténak kettő tantárgyból. A többi mind ötös! Anya reméli, hogy év végére sikerül majd javítani.

Karácsony

Igazából, most volt először karácsonyom, mert bár tavaly is már jelen voltam (6 hónapos voltam), de most tudtam igazán részt venni benne.

24-n reggel mire felébredtünk a Jézuska felöltöztette szépen a fenyőfánkat. Csillogott - villogott a sok-sok pici izzótól, de a díszek tették igazán széppé a karácsonyfánkat.  Délelőtt Anya a tesókkal elment abba a templomba ahol az én Drága Dédimamám és Dédipapám pihen. Vittek virágot, mind megjegyezték, hogy bizony ez a karácsony nagyon más lesz, mert már nincsenek velünk. Délután mikor én elaludtam anya a tesókkal elment a templomba és meghallgatták a szenteste istentiszteletét. Nagyon szép volt és olyan más volt az egész este anya számára. Kicsit olyan volt, mintha a Dédi is velünk lett volna (Ő mindig templomba ment Szenteste). Talán az ő sugallatára döntöttek úgy, hogy most elmennek este a templomba. Mire visszaértek és szép ruhába öltöztek a Jézuska meghozta a az ajándékokat. a fa alatt sok-sok színes csomagolópapírba öltözött doboz pihent és csakis arra várt, hogy mindenki kicsomagolja a sajátját. Mindenki nagyon örült az ajándékoknak. Majd jött a finom vacsora amit együtt fogyasztottunk el. Aztán én elmenem pancsizni és aludni. A többiek még fent maradtak és játszottak.
25-n Apa tesója az Eszter és a vőlegénye a Dini jött (ők a keriszüleim) és a nagyok Keriapuja Zsolt jött át hozzánk ebédre. Töltött káposzta volt és nagy ajándékozás. Megint sok szép ajándékot kaptunk, de azt hiszem a tesóim lepődtek meg a legjobban, mert megkapták a régóta várt játékot a PS4-t! Egész este azt nyomták.
26-n a Mama és anya nagybátya a családjával érkezett hozzánk. Volt sok süti és persze sok pici ajándékdoboz.
28-n Anya barátnőéjékhez mentünk.
30-n  apa barátja az Öcsi és anya tesója az Edi jött karácsonyozni.
31-n pedig otthon szilvesztereztünk. Én korán fél 9 körül ágyba kerültem, de sajnos nem tudtam jól aludni, mert mindig felriadtam a petárdákra és tűzijátékokra.

Az új év pedig rengeteg  izgalommal vár minket, mert januárban KÖLTÖZÜNK!!!!

Karácsony elött

Karácsony előtt még volt pár esemény az életünkben.
Annának karácsonyi koncert volt az iskolában. Kezdetben nem nagyon tetszett neki az, hogy fel kell lépnie, de aztán ahogy gyakorolták a táncot egyre jobban várta, hogy megmutathassa nekünk. A koncertre Apa kivételével (dolgozott) mindenki eljött. Máté, Anya és én is. Nem ültünk le a színpad elé a sorokban hanem felmentünk az emeletre és onnan néztük, mert ott addig én tudtam szaladgálni, kúszni-mászni a többi eleven kisgyerekkel. Persze amikor Anna jött az osztályával akkor anya a karjába vett és onnan néztem a nővérkémet. Természetesen vastapsot kaptak, és nem azért mert elfogultak vagyunk, de tényleg nagyon -nagyon jók voltak!
A másik nagy esemény Mátéhoz kapcsolódik. Úszóversenye volt, ahol helyezést ugyan nem ért el, de mi akkor is nagyon büszkék vagyunk rá, mert javított az idején. Eddig a 100 méter gyors ideje 1:55 volt. A versenyen viszont 1:36-t úszott. Szóval nagyon sokat javított. A szemünkben ő volt az első helyezett!

A karácsony előkészületeket és bevásárlást is megkezdtük. Egyik nap Mama jött el hozzánk, amíg Apa és Anya bevásároltak mindent ami kelleni fog a karácsonyi vacsorához és a süteményekhez amelyeket anya fog megsütni.

Az első képen még csak só-liszt gyurmából próbálkozom, de a másodikon már élesbe ment a dolog, mert az bizony mézeskalács tészta ami a tepsibe került.

December első fele

December 1-n a névnapomat tartottuk meg. Kaptam egy varázstáblát amire tudok rajzolni és utána letörlöm és újra üres lesz és megint rajzolhatok. Nagyon szeretem.
December 2-n Máté új iskolájában volt kolping nap. Ami azt jelenti, hogy nem volt tanítás csak mindenféle érdekes filmeket néztek, vetélkedőn vettek részt egész nap.
December 3-n Anna elment az egyik osztálytársának a születésnapi bulijába délelőtt. Mi addig vásároltunk ezt azt. Köztük Máté osztálykarácsonyára. Náluk az a szokás, hogy mindenki visz mindenkinek ajándékot. Nem kell nagy dolgokra gondolni. Otthon kell készíteni valami kis meglepetést. Az osztály létszám egyébként 15. Mi egy könyvjelzőt készítettünk a gyerekeknek és persze az osztályfőnöknek Judit néninek. Délután pedig a Bazilikához mentünk, mert Anna és Máté ki szerette volna próbálni a korcsolyázást. Majd ettünk a melegedőben egy hatalmas kürtöskalácsot.

December 4-n rokonlátogatóban voltunk ahol már járt a Télapó és hozott nekünk sok finomságot.
December 5-n Apa munkahelyére mentünk be ahol találkoztunk a Télapóbácsival. Kaptunk tőle egy csomagot ami telis tele volt csokival. Ettünk finom pogácsát és ittunk meleg teát.
December 6-n Anya egyik régi kolléganője látogatott meg minket.
December 7-n Anya elment Máté iskolájába, mert fogadóóra volt és gondolta megkérdezi, hogy sikerült beilleszkednie és mi a véleménye a tanároknak róla. Mindenki csak dicsérte, így anya ismét nagyon büszke lehetett Mátéra.
December 8-n a Fehér Papa jött el hozzánk látogatóba.
December 9 egy nyugis nap volt.
December 10-n egy barátnál voltunk ahol van 2 kislány. Az egyik 1 éves a másik 6.
December 11-n a templomba voltunk ahol mézeskalács díszítés volt az istentisztelet alatt. Én addig aludtam egy jót, mint ahogy azt mostanában teszem.  Templom után pedig elmentünk a Dédiékhez (akik már nem lehetnek közöttünk).