Közben a betegségek is lassan múltak csak el, nekem az oltásom is elmaradt, mert akkor még antibiotikumot szedtem.
Máté egész gyorsan felépült és újra járhatott iskolába és edzésre. Nagyon komolyan veszi a vízilabda edzést és ennek Anya nagyon örül.
Az elmaradt oltásomat február elején pótolták be.
Aztán másnap Anna úgy jött haza az iskolából, hogy nagyon fáj a lába, mert haza felé 3x is elesett.
Anya azt mondta neki, hogy akkor a mai napot azzal töltsem hogy pihenteti. Másnap elment iskolába, de nem lett jobb. Így még aznap délután elvitte őt Anya a Madarász utcai kórházba ahol megállapították, hogy megmeghúzott neki az úgynevezett lovaglóizma. Tesiből 2 hétre felmentették és anyapár napig otthon tartotta.
Anna jobban lett és a következő héten Máté jött haza úgy hétfőn az edzésről, hogy nagyon fáj a csuklója. Késő este elmentek a Bethesda kórházba ahol megállították, hogy megzúzódott a csuklója, kézfeje és ujjai. (Úszás közben összeütközött egy gyerekkel és fejbe csapta.) 1 hétre eltiltották az edzéstől és anya pár napig itthon tartotta, mert a jobb kezével történt és így nem tudott írni. Aztán az osztályfőnök mondta, hogy menjen nyugodtan ha nem annyira fáj, mert ő majd mindent lefénymásol.
Máté jobban lett a hétvégére és akkor következtem én.
Vasárnap egész nap csak feküdtem, lázas voltam, hasmenésem volt, nem ettem és nem ittam. Anya eléggé megijedt, mert ilyen nyugodtan még sose látott. Sajnos ez a dolog hétfőn sem változott semmit, így délután kórházba utaltak minket. A kórházban szó szerinte semmit nem csináltak velem. El kezdtem ugyan inni, és a lázam is lement, de csak feküdtem. Így másnap, kedden délben kiadtak minket. Aminek persze örültünk, de anya úgy érezte nem lettem sokkal jobban. Sajnos be is igazolódott a gyanúja, szerdán és csütörtökön ugyan úgy folytatódott szinte minden. Nem ettem, nem ittam és ment a hasam. A dr nénink adott csoda gyógyszereket és nagyon mérges volt, hogy kiadtak a kórházból anélkül, hogy legalább 1-2 infúziót adtak volna, hogy kicsit megerősödjem.
A február első 2-3 hete nem igazán telt túl jól, de reméljük a folytatás nyugisabb lesz.
A lakást már mindenki kezdi megszokni és szeretni (mert már nem kell pakolni). egyre több bútort vettünk és sokat csinosítgatjuk a lakást. Még van mit csinálni, de talán húsvétra készen leszünk.
Ilyen nagylányos ágyam van


Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése