1 hét

Igen, igen ilyen gyorsan repül az idő. Már tegnap voltam 1 hetes!
Hogy hogyan érzem magam a családban? Szuperül!!!!! Mindenki körülöttem forog, mindenki hozzám igazodik. Csuda klassz. A tesóim is egyre jobban elfogadják az új szabályokat. Mi szerint nem lehet kiabálni, csörögni, zörögni. A héten Máté nincs itthon mert elutazott a Velencei tóhoz nyaralni. Anna sokat segít Anyának körülöttem és az egyéb háztartási teendőkben is. Anya nagyon büszke ezért Annára. Egyre hosszabb időket tudok aludni. Éjjelente általában 2x ébredek, bár a második már inkább hajnal. Pénteken megyünk a védő nénihez aki majd megméri a súlyomat, hogy mennyit sikerült felszednem az elmúlt 1 hétben.

Látogatóim is vannak szép számmal. Minden napra jut belőlük! Szombaton miután hazajöttünk a kórházból jött a templomból Ildikó és Zsófi akik finom ebédet is hoztak kis családomnak. Vasárnap Anna kerianyuja, fehér Papa, Tünde és Mama voltak nálunk. Hétfőn a dr. néni és a védő néni.  Majd délután a Keresztanyukám és Keresztapukám jöttek el. Kedden a Böbe a templomból aki újabb finom ebédet hozott. Majd délután még eljött a Flóra és a Tibi, ők Anyáék munkatársa. Ma pedig Emeséék voltak itt (Anya unokatesói). 

Tesóimmal

Mosoly

Aranyosi Ervin: Szeretni jöttem

Szemem csukva, arcom ragyog.

Hahó világ! Hát itt vagyok!

Leszülettem, hogy itt legyek,

hogy jó legyek és jót tegyek.

Az arcomon mosoly ragyog,

amit neked tovább adok!

Kérlek, Te is add majd tovább,

hadd mosolyogjon a világ.

Lelkem örömmel van teli,

s legyen vidám, ki megleli,

minden szép mosoly üzenet,

mely lángra gyújtja tüzemet.

Én szeretettel bélelem,

s nem ronthat rajta félelem.

Ne taníts hát félni engem,

hadd maradjon béke bennem!

Élni és szeretni jöttem,

alig pár nap van mögöttem,

Szemem csukva, arcom ragyog.

Hahó világ! Boldog vagyok!

Testvéreim

2005. október 6-n megszületett a bátyám Máté, majd 2008. október 10-n a nővérem Anna. 

2013- be Anna a születésnapjára egy kistestvért kért, de ezt nem kapta meg. Így meggyőzte Mátét, hogy még abban az évben kérjék ezt a Jézuskától, mert a Jézuska úgy is mindig teljesíti a kívánságokat. Ez sem segített, mert a Jézuska nem hozott kistestvért. 2014 karácsonyán viszont a Jézuskától kaptak egy levelet a testvéreim, hogy a kistestvér már úton van és Anya pocakjában van. A nyáron pedig a kezükben foghatnak. Nagy volt az öröm, már csak ki kellett várni azt a hosszú 9 hónapot míg végre megérkeztem. 

Nagyon vártak és szeretnek az első pillanattól kezdve ahogy megláttak. Alig várom már, hogy olyan nagy legyek, hogy viszonozni tudjam a szeretetet amit adnak nekem.

Indulás haza a kórházból

Kórházi babafotózás

Nyitott szemmel

Születésem története

Hétfőn reggel egy doktor bácsi azt mondta Anyukámnak, hogy másnap reggel 7-kor megindítják a szülést. Anyukám egyfelől megkönnyebbült, másfelől viszont szomorú volt, mert szerette volna ha minden magától indul el. Éreztem a feszültséget Anyukámon és nem szerettem volna már az első pillanatban elszomorítani ezért másnap hajnali 4-kor jeleztem neki, hogy ne aggódjon felkészültem a megszületésemre és hajlandó vagyok magamtól elindulni. Születésem reggelén egy néni megvizsgálta Anyukám és azt mondta gyorsan szedje össze a holmiját, mert bizony nem várjuk meg a 7 órát hanem indulunk le a szülőszobára. Anya gyorsan felhívta Apát, hogy siessen be. A dr. bácsi aki a megszületésemben segít már úton volt Pestre, de arra nem számított, hogy elindulok magamtól. Igy utasításba adta mindenkinek, hogy semmilyen eszközzel ne segítség előrébb Anyukámat, mert szeretne beérni. Reggel 8 óra után 6 perccel meg is érkezett. Onnantól felgyorsultak az események. A fájások egyre erősebbek és hosszabbak lettek, majd nagyon hamar elérkeztünk a tolófájásokhoz is. Reggel 9:40-kor pedig felsírtam a szülőszobán szüleim nagy örömére.