Sajnos a március második fel nem telt túl vidáman, mert Máté lesérült és itthon volt 1 hétig fekvőgipsszel, aztán mehetett suliba, de a lábán 2 hétig még viselnie kellett egy bokarögzítőt. Így az edzésről is hiányzott 3 hétig. ami sajnos most nem jött jókor, mert szeptemberig eldől, hogy feljebb kerül e vagy elbúcsúznak tőle. Máté és kis családom természetesen nagyon drukkol, hogy nem kelljen abbahagynia Máténak a vízilabdát, mert nagyon szereti.
Az én napjaim ugyan úgy teltek, mint általában. Reggel elkísérjük Annát az iskolába, majd elmegyünk a közértbe bevásárolni. Aztán hazajövünk és anya tesz-vesz én pedig "segítek" neki.
Áttértem a napi egy alvásra aminek van előnye és hátránya is. 11-13 között alszom. Aminek az a következménye, hogy estére 5-6 felé, már elég nyűgös vagyok, de ha minden úgy van ahogy én szeretném akkor nincs semmi gond. Este 7-kor vacsizunk, majd megyek pancsizni és fél 8-8 között már alszom is, reggel 6-ig!

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése