2015. szeptember 29., kedd

Szúrásokkal "teli" hét

Hétfőn a Dédimamáékhoz mentünk, megmutatni a keresztelőn készült képeket, mert szegények nem tudtak eljönni. Sajnos most nem viselkedtem szépen és az ott töltött 1 órából 40 perc azzal ment el, hogy ordítottam ahogy csak a torkomon kifért. Dédimama meg is említette, hogy szép nagy hangom van.

Kedden délelőtt füllyukasztásra mentünk. Én nem tudtam mi vár rám,de sejthettem volna, hogy nem lesz kellemes, mert Anya egész reggel azt hajtogatta, hogy bocsássak meg neki, de higgyem el nagyon szép leszek. Bár Anya szerint már így is elég helyes a pofikám. Anyának volt igaza. Ordítottam itt is egy keveset, de a néninek hála viszonylag gyorsan megnyugodtam. Jól elterelte a figyelmem, mert mozgatta az ujjait ami nekem nagyon tetszett.
A tesóéknak és persze Apának is nagyon tetszem így.


Szerdán ismét szurkálás várt rám, de akkor már nem szépülni mentünk. Elérkezett a 2 hónapos oltásom ideje. A dr. néni mikor bementünk nagyon kedvesen fogadott minket, én meg még gögicséltem is neki. Aztán egyszer csak jött a fekete leves...... a jobb és bal combomba is megéreztem a tűt. Sírtam elég keservesen, még Anyának is könnybe lábadt a szeme. De aztán együtt hamar megvigasztalódtunk. Szerencsére a kedvem nem vette el a szuri és a délután is vidáman telt.

Csütörtökön és pénteken itthon voltunk, mert csúnyán esett az eső egész nap.

Szombaton Máté jó barátja az Ati volt nálunk. Anya készített nekik finom túrógombócot. Délután mikor elment akkor meg elszaladtunk ajándékot venni az uncsitesóknak, mert vasárnap őket megyünk köszönteni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése