November

Rohan az idő és Anya megint nem jutott ide a naplómhoz.
Nagyon sok helyen jártunk ismét, voltunk vendégségben, baba-mama klubban és voltak nálunk is rokonok, barátok.
A hónap elején még együtt voltunk, mert őszi szünet volt.
Aztán Anyának 2 hete azzal telt, hogy Máténak keresett másik iskolát.
A mostani iskolájában a felső nem olyan jó és anya már 4. osztályban felvételiztette Máté ami sajnos nem jött össze. Akkor arra gondoltunk, hogy talán nem is baj, mert egy elég erős iskolába szerettünk volna bejutni, és mivel Máté elkezdett vízilabdázni, így nehezen tudta volna összeegyeztetni a tanulást és az edzést.
Szóval anya telefonálgatott, intézkedett és aztán egyik nap Mátéval ment felvételizni egy iskolába.
Ahol, mint kiderült nem is kellett felvételiznie, mert kitűnő tanuló és így azt mondták nincs akadálya hogy átvegyék. Ennek nagyon megörült az egész család. Így most Máté a Budapesti Kolping Katolikus általános iskola és gimnázium tanulója.  A gimnáziumba is itt marad a tesóm, mert van egy sport osztálya ahol csak vízilabdázok és vívok vannak.
A beilleszkedés nagyon könnyen ment, a gyerekek és a tanárok is nagyon segítőkészek voltak.
Anna és Máté színházban is jártak Edivel (Anna kerianyujával aki egyébként anya tesója).
Anna a jégvarázst balettet nézte meg, míg Máté a Pál utcai fiúkat.

Sajnos nem tud

tuk megúszni és Anna az iskolából fejtetűt hozott haza.
Kezdetben csak neki volt aztán szépen lassan (Apa kivételével) mindenki elkapta.
Több hét sampon, szesz és egyéb szerek használata után, még mindig nem akartak eltűnni, illetve ide-oda adogattuk egymásnak, így anya meghozta a szomorú döntést és mindenki fodrászhoz ment.


És hogy miket is tudok 16 hónaposan?
- ügyesen, kapaszkodva közlekedem fel és le a lépcsőn
- mindenre felmászok (oda is ahova nem kéne)
- a labdát rugni és dobni is tudom
- ha zenét hallok pörgök, forgok
- szeretek kergetőzni, bújócskázni
- sokat játszom babával (altatom, babakocsiba tologatom, megetetem, megitatom)
- ha valamit kiborítok hozom a rongyot és feltörlöm
- egy re hosszabb időt képes vagyok leülni és hallgatni anya meséjét (kb 20-30 másodperc)
- zoknit, nadrágot le tudom venni egyedül
- a szennyest kidobom a megfelelő helyre
- a mosógépbe is bepakolok
- a pelusomat kiviszem a kukába
- napközben 2x alszom (10-12 és 15-16) 
- ügyesen iszom pohárból

- elég erős akaratom van, ami nem igazán tetszik anyáéknak

Október

Kezdenénk azzal, hogy Anya nagyon sajnálja, hogy ennyire nincs ideje és csak nagy ritkán látogat a naplóm felé. A tesókét még nagyon aktívan vezette, de mostanra már nincs annyi ideje. Mindig van mit tenni venni. Míg amikor alszom akkor is van, millió dolga van. Na de lássuk mi is történt októberben.

Anya és én hétről, hétre járunk a baba-mama klubba ami nagyon jó. Anya kicsit tud beszélgetni, miközben én hasonló korú gyerekekkel játszom. Van, hogy kötetlen beszélgetés van és van olyan amikor eljön egy vendég és ő osztja meg tapasztalatait erről-arról. Nem régen volt egy néni aki maszirozást mutatott kisgyerekeknek, de volt egy másik néni is aki pedig arról beszélt, hogy jó dolog e pici gyerekeknek a magyar nyelv mellett mást is tanítani. 

Voltunk Tipegő istentiszteleten ahol nagyon jó volt. A templomba jöhettem-mehettem anélkül, hogy szóltak volna, hogy maradjak csendben. Közben pedig Péter bácsi mesélt egy kedves kis történetet ahol a nagyobb gyerekeknek rajzolniuk kellett a történetről. 

Az október NAGY eseménye is megtörtént! A közös szülinapozás! Anna és Máté októberi gyerek és mindig együtt tartják a születésnapjukat. Anna idén már 8, Máté pedig 11 éves lett. Rohan az idő nagyon sebesen. 

Egyik hétvégén a Mama vigyázott rám amíg anya és a tesók elmentek a cirkuszba. Anya már nagyon várta ezt a programot, mert mióta megszülettem (vagyis 15 hónapja) nem volt a tesókkal közös programon. A cirkusz nagyon jó volt, csak sajnos utána siettek haza, mert a Mamának is mennie kellett és anya sem szeretett  volna túl sok időt távol tölteni tőlem. 

Anna az iskolából tetűt hozott haza. Kezdetben csak az ő hajában volt, aztán lassan mindenki fején megjelentek. Még az enyémen is, amitől anya rettegett, mert nekem még nem lehet ezeket a csoda szereket használni. kb. 3 hét után anya elunta és felkerestük a fodrászt. Anna el volt keseredve, de anya mondta, hogy ez nem állapot. Nem lett nagyon rövid,a füle alá ér a haja. Anyának viszont egészen rövid lett, nem tudta magának nézni. Szegény eléggé ki volt, de azt mondta még mindig jobb a rövid haj, mint a tetves fej. 

Sajnos a Dédimamám után a Dédipapámtól is el kellett búcsúznunk. Bár mindenki számított erre, hogy a Papa feladja a küzdelmet és gyorsan a Dédimama után megy ezt akkor is nagyon nehezen dolgozza fel a család. 

Dédimama és Dédipapa 

Szeptember

Az iskola kezdés első hónapja nagyon gyorsan és fájdalmasan ért véget családunk számára. 

Anna és Máté az első 2 hétben délelőtt iskolába jártak, délután edzésre. Majd este leckét írtak, mint a kis angyalok, majd vacsi, pancsi, alvás. 

Aztán a harmadik héten Máténak közép fülgyulladása lett. Így nem mehetett iskolába és edzésre sem. Szegény nagyon el volt keseredve emiatt. Ez a ronda betegség bizony 2 hétig elhúzódott! Anna pedig kitalálta, hogy nem szeretne egyedül járni az edzésekre, és amúgy is nagyon hideg a víz, és stb..... Szóval mindet kitalált csak, hogy ne kelljen mennie. Anya és Apa hosszas tanakodás után végül úgy döntött, hogy akkor Annát kiveszik és októberben már be sem fizetik neki a tagdíjat. 

Mi ketten anyával közben elkezdtünk járni egy baba-mama klubba ami itt van nagyon közel hozzánk. Az anyukák és a gyerekek is nagyon szimpatikusak. Hetente egyszer csütörtökönként szoktunk velük találkozni. Vannak kisebb gyerekek is akik még csak most kezdenek mászni, de a többség az velem egykorú. Együtt szoktunk enni, inni és játszani. Addig szüleink beszélgetnek és minden második héten egy vendég is jön aki erről arról próbál beszélgetni anyáinkkal. 

Voltunk a templomban Tipegő istentiszteleten is. Az is nagyon tetszett, nekem. Jöttem-mentem és felfedeztem a templomot. Addig a lelkész bácsi (Péter) a gyerekeknek elmesélt egy kis történetet, majd a történethez kapcsolódóan kiszíneztek egy halacskát és azt valakinek oda kellett adniuk. Én 2 halacskát is kaptam!

Sajnos a Dédimamám hosszú betegség után úgy döntött, hogy az angyalokhoz költözik. Én nagyon keveset találkoztam vele, de mindig nagyon nagy szeretettel fogadott és én nevettem, mosolyogtam rá. Anna és Máté többet kapott a Dédiből, de anya azt mondja nem eleget. Anya pedig nagyon szomorú, mert nagyon fontos volt neki a Nagymamája. Hiányzik neki, és nagyon sokat gondol rá. 

Balaton és iskola kezdés

Fenyőharaszt után az utunk nem haza vezetett, hanem a Balatonhoz. Ott eltöltöttünk 4 napot. Az idő nagyon jó meleg volt, a ház egész barátságos volt, de a Balaton elég messze volt a háztól. Sokat játszottunk, egész nap kint lehettem a kertben. Voltunk azért fürödni is, még én is bementem a vízbe, pedig elég hűvös volt. Kereszt anyu és Máté keriapuja is velünk volt. 

Suli kezdés előtt 1 nappal haza jöttünk, hogy még anya ki tudjon mosni, Anna és Máté elpakolják a sulitáskát, ünneplőt kikészítsék és ráhangolódjanak, hogy bizony a nyári szünetnek vége és ismét kezdődik az iskola. 

Máté a felsőt kezdi az idén, Anna pedig a második osztályt. 

Persze azzal, hogy elkezdődött az iskola azzal az is jár, hogy megkezdődött Annának az úszás, Máténak pedig a vízilabda. Amit mind a ketten nagyon vártak. Pedig nem lesz könnyű dolguk hiszen minden nap edzésük lesz és napi 2 órában. (Anna péntekenként nem jár, mert akkor jógára fog menni)

Reggel elmennek az iskolába, majd fél 2-kor kicsengetnek, ebédelnek és sietnek haza, mert 2-kor indulnunk kell az edzésre. Az edzés 3-kor kezdődik a Margitszigeten a hajós Alfréd uszodában. 2 órás az edzés, így 5-kor vége majd irány haza. Este 6-ra hazaérünk, majd gyors vacsora után jöhet a lecke írás, majd a fürdés, fogmosás, alvás. 

Vasárnap a templomba is elmentünk, mert most volt a tanévnyitó Istentisztelet. 

Nagyon jó volt, sok gyerek volt és még nekem is tetszett, szinte végig figyeltem és csendben voltam. Majd utána volt egy kis játszás az udvaron és persze finom sütizés. 

Fenyőharaszt kastélyszálló

Augusztus utolsó 10 napját pedig nyaralással töltöttük.
Az első helyszín Fenyőharaszt kastélyszálló volt.
Nagyon szép hely, kedvesek az emberek, rengeteg program volt a gyerekeknek, amin sajnos én még nem tudtam részt venni, de remélhetőleg ha pár év múlva visszamegyünk akkor már én is kipróbálhatom a kürtöskalács és kakaós csiga sütést, az íjászkodást, a kincskeresést az erdőben stb. Egy programon azért én is részt vettem. Amikor mindenki elment egy bocifarmra. Felültünk egy traktor utánfutójára és szántóföldeken keresztül eljutottunk a farmra ahol nagyon sok boci, tehén volt. Meg lehetett kóstolni a tejecskét és a nagyobb gyerekeke ugrálhattak a szalma bálákon.
Minden napunk csodásan telt. Pancsiztunk a medencében, játszótereztünk és sokat voltunk a jó levegőn a szabadban. Én egyre ügyesebben és többet mentem két lábon. Az utolsó nap családi fotózás is volt. mindenkinek ajánljuk a szállást, mert CSODÁS volt minden!

Lássuk a képeket:

 Pizza készítés

 Én

 Állatsimizés

 Máté

 Anna

 Kastélykert bejárata

Íjászkodás

 Szalmabálán

 Traktoron

 Szökőkútnál

 Az első jégkrémem

 Kürtöskalács sütés

 Családom

Megyek Anyához

Vízilabda

Máté 3 hétig járt az edzésekre és utolsó nap végre láthattuk játszani!
Nagyon vártuk már a délután 4 órát amikor kezdetét veszi az 1 nap vízilabda.
Ami azt jelenti, hogy 24 órán keresztül folyamatosan vízilabdáznak a gyerekek.
Hol a kisebbek, hol pedig a nagyobb korosztály. A nagyobbak ott is aludtak az uszodában.
Máté még nem tartozott közéjük (de nem is tudtunk volna részt venni rajta, mert másnap esküvőre mentünk).
Az első meccsen Máté is szerepelt.
Gólt nem dobott, de többször volt vízben, labdát kapott és passzolt is.
ÉS persze az ő csapata nyert!
Nagyon büszkék vagyunk rá, jó volt látni őt a vízben!

Szeptembertől folytatódnak az edzések minden nap 15-17 óráig.
Anna is ide fog úszni járni, így én is sokat leszek anyával a Margitszigeten.

Augusztus

A nyár utolsó hónapja is igazán kalandosra sikerült.
Máté nem volt velünk 3 hétig, mert vízilabdázni kezdett és most volt az edzőtábor.
Apa sokat dolgozott. Így mi lányok voltunk együtt.
Csavarogtunk sokat és voltunk látogatóban is 1-2 barátnál.
Hol kisebbeknél, hol nagyobbaknál.

Sajnos a sok jó élményhez rossz is párosult, mert a Dédimet kórházba vitték és nagyon rossz állapotban van. Anyával együtt próbáltuk őt minél többször meglátogatni, hogy ezzel is a kedvére tegyünk, mert mindig nagyon megörült ha meglátott minket Annával. Mátét is hiányolta, de elmondtuk neki, hogy ő most edzőtáborban van. A névnapján (Ilona) Máté látogatta meg anyával együtt és vittek neki virágot is. A Dédi nagyon meg volt hatódva és örült, hogy láthatta Mátét.

Voltunk esküvőn is. Csoda szép volt a menyasszony!!!
 Egy egyszerű, de nagyon családias kedves esküvő volt.
pl. az asztaldísz egy kis mécses volt amit moha koszorú vett körbe.
A szertartás nagyon szép és közvetlen volt a templomban.
Bár anya és én inkább kintről hallgattuk,mert nem igazán bírtam viselkedni.